Írta: Super User

Korábbi neve Gebe volt, mely személynévbõl származik. A Nyírség és a Szamos menti síkság szegélyén birtokos Káta nemzetség alapítása 1332-34 között jelenik meg a Pápai tizedjegyzékben. 

1286-tól a XV-XVI. századig a Káta családból származó Csaholyi család birtok volt. 1547-ben Csaholyi Imre két lányának fiúsítása után földesurai Melith György és Pekry Miklós. 1648-ban a Sulyok család négy tagja, 1643-ban Lónyay Zsigmond, 1659-ben Kapy Katalin is bírt egy-egy részt belõle. 

A XVIII. század elején a Melith-rész a kincstárra szállott, királyi adományként báró Splényi tábornok kapta meg, és tõle 1727-ben Eötvös Miklós vette meg. 

A XVIII. század végén három jelentéktelenebb birtokosa volt gróf Teleki József, Bay György és Pécsy Anna. A századfordulón a herceg Odescalchy családé nagyobb része a határnak, de gróf Berthold Arthurnak és Rába Lászlónak is van itt birtoka. A falu határának tagosítása 1845-ben megy végbe, ekkor különítik el az úrbéli földeket a földesúri birtoktól. 

Az 1848-as szabadságharcban a legenda szerint a gebei lakosok is tevékeny részt vállaltak. 134-es létszámú élelmezési listát tartottak számon az idõsebb emberek. E század kapitánya Csanálosy János volt. Ennek a történelmi eseménynek az emlékére a község fõ utcáján emlékoszlopot állítottak. 

A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, az 1870-es évektõl a mátészalkai járáshoz tartozott, majd az 1920-as években a Nyírmeggyesi körjegyzõséghez került. 1928-ban Gebe község a világháborúban és az azt követõ megszállás ideje alatt elesett 74 ember emlékére emlékmûvet állított a református templom kertjében. 

Bővebben: A település története